Nem oly süket az Úr füle…

Tizedik napMa a délelőtti vetés végéhez közeledtem. Meleg volt, én fáradt a kora reggeli bevetés után, és nem találtam igazán a helyemet azon a kis járdaszigeten a Blahán a Mc Donald’s előtt. Többször néztem az órámra, mint kellett volna. Túl sok volt az érdektelen ember. A bevetés végét vártam. Egyszercsak egy rekedtes suttogást hallottam: „Hol lehet ilyen pólót kapni?” 70 körüli, őszes, szakállas, kék szemű férfi állt előttem. Megtört külseje alapján nem lehetett eldönteni, hogy hajléktalan vagy csak nehéz sorsú ember. „Ezt a pólót azok az önkéntesek kapják, akik a missziónkkal együttműködnek” – Úgy véltem, itt vége lesz a történetnek. „Hol lehet önökhöz csatlakozni?” – jött a következő kérdés. „Vajon munkát keres ez az ember, hátha kereshet valamit szórólapozással?- villant át rajtam – Már befogadta Jézust az életébe?.” „Nem, de már ott állok a küszöbön – válaszolta Béla kertelés nélkül. Csak most kapcsoltam, mi zajlik itt. Ez az ember itt megtérni akar! Kiálltunk a forgalomból, majd Béla figyelmesen meghallgatta az örömüzenet tényeit: Jézus meghalt a bűneinkért, feltámadt a halálból, és ha kérjük, megbocsátja a bűneinket, és helyreállítja az Istennel való meghitt kapcsolatunkat most és mindörökre. Elmondta velem az imádságot, amiben ezt kifejezte, majd jó diák módjára visszamondta az új élet küszöbén kapott instrukciókat: napi kapcsolatápolás Istennel imádság és a Biblia olvasása által, közösséggyakorlás más hívőkkel, és a hitünk, az örömüzenet megosztása másokkal. Megbeszéltük, hogy a mi gyülekezetünkbe fog jönni, és hogy mostantól szisztematikusan és imádkozó szívvel fogja olvasni a Bibliát. Végül közölte velem, hogy ő költő, és most el fogja nekem mondani egy kétsorosát. A fülemhez hajolt, és ezt suttogta:

„Mert szeret engem az Úr, tudom:

Ideje volna már viszonoznom.”

Béla hangszálát rákbetegség támadta meg, el kellett távolítani. Annak az Istennek azonban, akinek ma elsuttogta, hogy Jézust az élete urává akarja tenni, nem olyan süket a füle, hogy ezt a suttogó kiáltást ne hallotta volna meg. Béla neve a mai napon bekerült az Élet Könyvébe.

Tar Kata

Hozzászólás